Purgatórium
A római katolikus vallásban:
A Római Katolikus Egyház tanítása szerint Isten embereinek lelkei a haláluk után egy Purgatórium nevű helyre mennek, amely egy félúton levő pontot képvisel a menny és a pokol között. Tanításuk alapján ez a megtisztítás helye, ahol a lelkek ideiglenesen szenvednek, amíg alkalmasakká nem válnak a mennybeli üdvösség elnyerésére. Az imákról, gyertyaégetésekről és templomi pénzadományokról feltételezik, hogy megrövidíthetik a lelkek tisztítótűzbeni szenvedését. Ezeknek az elképzeléseknek az óriási helytelenségét a következőkre alapozhatjuk:
- A Biblia hallgat egy ilyen hely létezése felől.
- Bemutattuk, hogy a személyünk/lélekünk a testünkre utal, mintsem egy halhatatlan szikrára, alkotóra bennünk, a pokol pedig a sírgödör és nem a büntetés helye.
- Az igazságosak sohasem kaptak olyan ígéretet, hogy az üdvösség a mennyben lesz. Az üdvösség elnyerésére Krisztus ítélőszékénél kerül sor az ő visszatérésekor, s nem egy kevés idővel a halál után, amikor állítólagosan elhagyjuk a Purgatóriumot (Mt.25:31-34; Jel.22:12).
- Minden igazságos egy időpontban fogja megkapni a jutalmát, ahelyett, hogy minden ember elvenné az üdvösségét különböző időpontokban (Zsid.11:39,40; 2Tim.4:8).
- A halált teljes öntudatlanság követi s nem az olyan aktivitások, amelyeket a Purgatórium tana feltételez.
- Bűneinktől megtisztulunk a Krisztusba való víz alámerűlésünk által és fejlődik hitünk az ő munkája nyomán jelenlegi életünk folyamán, mintsem egy bizonyos idejű szenvedések által a halál után. A feladatunk, hogy kitakarítsuk a régi kovászunkat, az életünkben levő bűnt (1Kor.5:7), hogy megtisztítsuk magunkat (2Tim.2:21; Zsid.9:14). A megtisztulás ideje most van, ebben az életben, s nem egy tisztítóhelyen (Purgatóriumban), ahova halálunk után megyünk. "Most van a kegyelem ideje... most van az üdvösség napja!" (2Kor.6:2). Istennek való engedelmesség a bemerítkezéskor és léleki karakterünk fejlődése jelenlegi életünkben vezethet üdvösséghez (Gal.6:8) - nem pedig a Purgatóriumban való átmeneti tartózkodás.
- Mások erőfeszítései, hogy megmentsenek minket gyertyaégetések és a Katolikus Egyháznak juttatott pénzadományok által, egyáltalán nem fogják befolyásolni az üdvösségünket. "Akik vagyonukban bíznak... senki sem válthatja meg magát... nem adhat magáért váltságdíjat Istennek... még ha örökké élne is" (Zsolt.49:6-10).
http://www.biblebasicsonline.com
Keleti ortodox egyházak:
A keleti ortodox egyház elismer egy közbeeső állapotot a halál után, de tartózkodik attól, hogy azt pontosan meghatározza, hogy ne mossa össze a menny és a pokol kettős sorsa közötti különbséget; ez a tanítás a halottakért szóló imádság hatásosságának szilárd meggyőződésével párosul, amely állandó jellemvonása mind a keleti, mind a nyugati liturgiáknak. Az ilyen imákat értelmetlennek kellene tartani valamiféle ideiglenes állapot hite nélkül, ahol a halottaknak ez hasznára van.[21]
Akik nincsenek Istentől elszakadva, de"ruhájuk még nem tiszta" a mennyei lakomára, azok a magányos lelkek közbenső állapotába (Seol) kerülnek, ahol lelkiismereti kínokat szenvednek el. Ebből az állapotból halotti eucharisztikus liturgiák, alamizsna, imádságok és egyéb Istennek tetsző cselekmények segíthetik a kiszabadulását, amennyiben ezek Istent arra bírják, hogy az elhunyt gyötrelmeinek könyörületből véget vessen.
Protestantizmus
Általánosságban a protestáns közösségek nem fogadják el a purgatórium tanítását. Míg a katolikus tanítás szerint az üdvösséghez a hit és a kegyelem mellett jócselekedetekkel is hozzá kell járulni, a protestáns hit-fogalom és kegyelem-fogalom szerint a kegyelem totális hitet és szeretetet eredményez, az pedig már nem tesz szükségessé semmiféle tisztulást, hanem a mennyországra jogosít. Ez is kiváltotta és megindokolta a tagadást. De a gyakorlati megfontolások is mindig az előtérben álltak: a reformátorok ki akarták irtani a „tisztítótűzbe beüzletelést”, a „tisztítótűz-misék országos vásárát” és más kétséges szokásokat. A protestáns kegyelemtanból eredően Luther haszontalannak tartotta a halottakért szóló imákat is, mindazonáltal a Philipp Melanchthon által írt Apologia, azaz az ágostai hitvallás védelme a következőt állítja: „Epiphanius arról tesz bizonyságot, hogy Aërius a holtakért való imádságokat haszontalanoknak tekintette. Ezt rója meg nála. Mi nem tartunk Aëriusszal”
Egyes protestánsok úgy tartják, hogy az ember csak a feltámadás után lép a boldogságba vagy a gyötrelembe, és addig a lélek egy közbenső állapotban tudatában van leendő sorsáról. Mások azt tartják, hogy a halál és a test feltámadása közötti közbenső állapotban a lélek öntudatlanul alszik.
Judaizmus
A judaizmusban a Gyehenna egy tisztító hely, ahol – néhány hagyomány szerint – a legtöbb bűnös éveket tölt el kiszabadulásuk előtt. „Az embereknek három kategóriája van; a teljesen istenfélők és a főbűnösök nem tisztulnak, csak azok, akik e két osztály között vannak.”
Iszlám
Az iszlámban szintén néhány muszlim úgy gondol a pokolra, mint ami néhány bűnösnek csak ideiglenes, másoknak pedig örökös büntető helye. A pokolra ítéltekért egyes hagyományok szerint rokonaik és vallásuk "prófétája" (például Mohamed, Jézus) közbenjárhat, akár sikerrel is.
Dante: Isteni színjáték
Míg a Pokol a bűnös lelkek büntetésének örök helyszíne, a Purgatóriumban az a hely, „ahol kitisztul az emberi szellem, s méltóvá lesz, hogy legyen ég lakója.” (Első ének: Az Óceán szigete, 5-6 sor)
A Purgatórium bejáratát az erkölcsi szabadság hőse Cato őrzi, aki inkább eldobta az életét mintsem a rabságba kerüljön.
Dante útja a Purgatóriumban
Miután elhagyták a Poklot, 1300. április 10-én, húsvét vasárnapjának reggelén, Dante és Vergilius a déli félteke óceáni szigetére ért, a Purgatórium hegyének lábához. E félteke fölött a földi emberek számára ismeretlen csillagképek ragyognak, melyek közül négy uralkodó csillag világlik ki: a négy sarkalatos erény (igazságosság, mértékletesség, bátorság, bölcsesség) csillagai.
A Purgatórium teraszai:
A Purgatórium hegyének tövébe érve, Dante és Vergilius a Purgatórium kapujának angyalától kér engedélyt a bejutashoz. Az angyal, kardjával, Dante homlokára hét P (az olasz peccare (bűn) kezdőbetűjét) betűt karcol, mely sebeket „odabenn” kell majd lemosni.
Első terasz: kevélyek. Mikor Dante és kísérője belép az első teraszra, a boldog vezeklők üdvözlő éneke, a Te Deum (Téged, Isten dicsőítünk) csendül fel. Ezen a teraszon a kevély emberek lelkei tisztulnak, nehéz köveket cipelve a vállukon.
Második terasz: az irigyek. Az irigy lelkek büntetésképp „vasfonállal” levarrt szemmel – mivel életükben csak a földi javakat látták , vakon esdekelnek a bűnbocsánatért.
Harmadik terasz: haragosok. A haragosok körét sűrű, csípős füst borítja. Az itt tisztuló lelkek az Agnus Dei (Isten báránya) imát ismételgetik.
Negyedik terasz: akik restek voltak jót tenni. A lelkek körbe-körbe rohannak, így engesztelve ki egykori restségüket.
Ötödik terasz: fösvények és kapzsiak. A lelkek mozgásképtelenül fekszenek arccal a föld fele. A kapzsik a kevéssel megelégedés és a bőkezűség példáit kiáltják.
Hatodik terasz: torkosok.A torkosságért vezeklők étel és ital nélkül töltik napjaikat. A lelkek forrásokon keresztül sétálnak keresztül, azonban nem ihatnak.
Hetedik terasz: buják.A bujaságtól tisztítótűzben szabadulnak meg a lelkek.
Források:
Biblia alapvető
Wikipédia
Dante: Isteni színjáték
Depositum
Címke:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése