ALAKVÁLTOK

Alakváltók
Az alakváltás egy szellemi vagy testi transzformáció emberből állatba. Egy alakváltó lény fel tudja venni egy állat alakját vagy akár emberi alakot is. Egy lelki alakváltó látja magát az állatok szemszögéből, látja a személyiségében és a tetteiben az állatot és ezek formálja őt. A lelki alakváltó képes, hogy spirituálisan felvegyen állati és emberi alakot is (vagy a kettő keverékét). Két típusa van az alakváltásnak: az asztrális tested erős állattá való átalakítása, vagy a földi alakod átváltoztatása egyszerűen egy állattá. Talán a likantróp legenda is itt kezdődött. Nagyon ügyes sámánokra mondják azt, hogy képesek megváltoztatni fizikai testüket bármilyen állattá.



Bizonyos rituális táncok alatt az embereket megszállhatja egy állat szelleme. Bár ők külsőleg nem veszik fel az állat alakját, de testüket vehetnek fel olyan ruhát, ami hasonlít az állathoz. Hangokat is hallatnak, például a sas vijjogása, a sólyom sikítása.

Ezek a táncok nem károsak, amíg belül maradnak egyfajta szent körön belül. Belsőleg az egyén egybeolvad az állattal. Az emberi szagló- és látóérzék megerősödhet, fokozott ügyesség léphet fel a végtagokban és érezhetik azt a vad hatalmat, amit az állat képvisel. A primitív ember tudta, hogy az állatoktól függ az élelme, a ruhája melege, ezért végzetét összekapcsolta ezekkel a vadállatokkal. A majdnem vallásos elragadtatást ezekkel a teremtményekkel szemben, amikre vadászott, bizonyítják a barlangrajzok Franciaországban és Ausztráliában.

Sok korai civilizáció tisztelt állatokat, mint az istenek megtestesülését, az ősi Egyiptomban a kobra és a macska is szent állat volt. Emiatt nem meglepő az olyan emberek története, akik vadállatokká válnak, hiszen az állatok tisztelete mélyen beivódott az emberi történelembe. Az ilyen metamorfózisok gyakran a félelemmel és a terrorral hozhatóak kapcsolatba.

Közép- és Kelet-Európában például hittek a vámpírban, aki élő halálra ítéli az áldozatait a 20. században. Nyugat-Afrikában egy titkos társaság tagjai hisznek a leopárd emberben, és azért hordják magukon a leopárd jellegzetes, foltos bőrét, mert úgy vélik, hogy ez felruházza őket ennek az állatnak a hatalmas erejével. A népszerű alakváltó teremtmények a folklórban vérfarkasok és vámpírok (javarészt európai, kanadai is indián eredetűek), a róka szelleme Kelet-Ázsiára jellemző, az istenek, istennők, és a démonok számos mitológiából, például a skandináv Loki és a görög Proteusz is ezek közé tartoznak.

Az Istenek képesek átváltoztatni a halandókat állatokká vagy növényekké. Habár a farkassá történő átváltozás likantrópiaként ismert, és azokat a lényeket, melyek alávetik magukat egy ilyen változásnak, azokat likantrópnak hívják, ezeket a kifejezéseket arra is használják, hogy megnevezzenek bármely ember-állat átalakulást és személyt, aki ennek aláveti magát.

Szinte minden kultúrának a földön van valamilyen fajta mítosza az átalakulásról, majdnem mindegyikben megtalálható egy állat. Általában az az állat játszik szerepet az átalakulásban, amelyik bennszülött vagy uralkodó azon a területen, ahonnan a történet származik. Miközben az alakváltás legnépszerűbb változata az, hogy egy emberi lény átváltozik valami mássá, számos történet kering állatokról, akik szintén képesek erre.