FŐNIX MADÁR!

A főnix az ősi görög és egyiptomi mitológia mítikus madara, az egyiptomi napistenhez Réhez, valamint a görög Apolló istenhez köthető.

Ennek a legendás madárnak számos leírása van. Al-Jili például úgy vélte, hogy a főnix elsődleges példa a láthatatlan dolgokra, amelyeket csak a neveiken és sajátosságaikon keresztül lehet megérteni. Mások a főnixet sas méretű madárként írják le, ami félig sas, félig fácán külsejű. Mások szerint gémhez hasonló madár vagy pedig az összes madár legszebb tulajdonságaival ruházták fel.  A neve a görög „lila” szóból származik, mert a főnixet a tűzzel és a nappal társították.  A leírás szerint arany vagy többszínű. Egyesek úgy vélik, hogy soha nem eszik, mások szerint csak harmatot eszik.  Vannak olyan hiedelmek, hogy csak egyetlen egy él a fajtájából és az egyedül él Arábiában vagy Etiópiában. Mindenki egyetért abban, hogy a szépség madara.

A főnix a halhatatlanságot, a feltámadást, a halál utáni életet szimbolizálja. Emiatt gyakran rajzolták szarkofágokra.

A legtöbb országban azt hitték, hogy egy időben csak egyetlenegy főnix élt. Saját magától született a reprodukció természeti törvényeitől eltérően.

A főnix halhatatlan, élete a tűz által újul meg 500 vagy 1461 évenként (a forrástól függően). Amikor az életciklusa a végéhez közeledik, a főnix illatos füveket, fákat és fűszereket gyűjt össze a világ minden tájáról, amiből megépíti saját máglyáját vagy fészkét. A fészkében ülve, arcát a nap sugarai felé fordítva, szárnyait verdesve a lángokat saját magára legyezi és elhamvad a tűzben. Amint régi, öreg teste elhamvad, a főnix újjászületik a hamvakból és megkezdi újabb életciklusát. A főnixről úgy tartották, hogy meggyógyul, ha megsebesül, így majdnem halhatatlan és legyőzhetetlen teremtmény.



Hiedelmek
Egyiptom
Kócsagént azonosították a hosszú egyenes hátával és a fejét hátul díszítő, két felálló tollal, Bennunak hívták, csak később nevezték el Főnixnek a görögök után. A Bennu a Ben-Ben kövön vagy pedig egy obeliszken élt Heliopolisz szentélyében és Ré, Ozirisz istenek mellett őt is bálványozták. Bennut emellett Ozirisz megtestesítőjének is hitték, azt mondták róla,  élő szimbóluma az istennek. A Bennu az újjászületést jelképezi, ahogy feltámad a hamvaiból, épp úgy, ahogy új nap kél a régi után.



Héber
A zsidó legendában a főnix neve Milcham. A hagyományok szerint, miután Éva evett a tiltott gyümölcsből, féltékennyé vált a Paradicsomban élő többi teremtmény halhatatlanságára és tisztaságára. Végül az összes állatot meg tudta győzni – a főnix kivételével -, hogy egyenek a tiltott fa gyümölcséből.  Isten úgy jutalmazta meg a főnixet, hogy egy fallal körülvett városba helyezte őt, ahol 1000 éven keresztül nagy békében élhetett. Minden ezer éves időszak végén a madár elhamvadt a tűzben és újjászületett a tojásból, amit a hamuban találtak. A zsidó legenda egyik variációjában az 1000 éves ciklus végén a főnix teste kicsivé és tollatlanná válik, mint egy csecsemő és majd újra felnő. Mindenesetre a Halál Angyala soha nem érintheti meg őt.



Görögország
A görögök adoptálták a „bennu” szót és később egynek tekintették a saját „főnix” szavukkal, a főnix a lilás-piros, illetve karmazsinvörös színeket jelenti görögül. A görögök és a rómaiak a madarat pávaként, illetve sasként festették le.

A görög mitológiában a főnix Arábiában él egy hűvös kút közelében. Minden hajnalban megfürdőzik a vízben és gyönyörű dalt énekel. Annyira szépen énekel, hogy a Napisten megállítja a szekerét, hogy meghallgassa a dalt.  Egy időben csak egy főnix létezik. Amikor a főnix érzi a halála közeledtét (minden 500. vagy 1461. évben), fészket épít, tüzet gyújt és a lángok elhamvasztják. A halotti máglyából új főnix születik. Mirrhába csomagolja be elődje hamvait, mintha tojást készítene belőle és elrepül vele a Nap városába.   A tojást pedig elhelyezi a Napisten oltárán.



Róma
Ovidiusz a következőképpen meséli el a főnix történetét: „A legtöbb lény más lényektől származik, de van egy bizonyos fajta, ami saját magát reprodukálja. Az asszírok főnixnek nevezik. Nem gyümölcsökön vagy virágokon él, hanem tömjénen. Miután leél ötszáz évet, megépíti a fészkét egy tölgyfa ágain vagy egy pálmafa tetején. Fahéjat gyűjt bele, mirrhát, elhelyezkedik a fészekben és miközben haldoklik, ezen illatok közepette lehelli ki lelkét. A madárszülő testéből egy fiatal főnix bújik elő, amelyik ugyanolyan hosszú életre rendeltetett, mint elődje.  Amikor  a fiatal főnix felnő és elég ereje lesz, leemeli  a fészkét a fáról (ami saját bölcsője és ugyanakkor a szülője sírja), elviszi azt Heliopolisz városába és elhelyezi a Nap templomában.”





Címke:
Mitológiai lények