JETI,AVAGY A NAGYLÁBÚ LEGENDÁJA!

Jeti, avagy a Nagylábú legendája



Jetinek a nyugati civilizációban egy nagy, főemlősszerű, a jelentések szerint a Himalájában élő lényt neveznek. A név a tibeti yeh-teh-ből származik; ennek jelentése (zavaró módon) „kicsi, emberszerű állat”. A Himalája más népei jeren néven ismerik.

Bizonyos fizikai bizonyítékok (mint például fészkek) azt sugallják, hogy a jeti egy ismeretlen főemlős, egy megmaradt emberszabású, esetleg egy medvefajta lehet.

A legtöbb tudós és szakember elégtelennek minősíti a bizonyítékokat, és a jetit legendának, vagy bizonyos valós jelenségek rossz értelmezésének tartja. Mindezek dacára sokan hisznek a jetiben.

A jeti talán a legismertebb kriptid a Loch Ness-i szörny mellett. Az oxfordi Brooks Egyetem kutatói két Északkelet-Indiában talált – a helyiek szerint a „vad erdei embertől” (a jeti egy helyi változatától) származó – szőrszál genetikai vizsgálata alapján arra jutottak, hogy viselőjük egyetlen ismert fajhoz sem tartozik.Ez a lelet később tévedésnek bizonyult.

A jeti elképzelése feltűnő hasonlatosságot mutat a világszerte minden kevésbé lakott területen elterjedt, óriás majomemberekről szóló történetekkel, amelynek révén amatőr kutatók általában összemossák ezeket az elnevezéseket. Mindazonáltal jeti néven a Himalájában megfigyelt jelenségeket tartjuk számon.

Története

A himalájai őslakók feltehetően évszázadok óta ismerni vélik a lényt (európai kutatók egészen a legújabb korig nem fordulhattak meg a térségben). A követező észlelések a jeti hírének nyugati útját követik nyomon.

„A Bengáli Ázsia-társaság Lapja” („Journal of the Asiatic society of Bengal”) 1832-ben közölt le egy észlelésről szóló beszámolót B. H. Hodgsontól. Azt írta, hogy miközben észak-Nepálban utazván a bennszülött kísérői egy magas, két lábon járó lényt láttak, akinek sötét, hosszú haja volt, és félelmében elmenekült. Hodgson maga nem látta a lényt, de azt gondolta, hogy egy orangután lehetett.

1889-ben egy brit tiszt (L. A. Waddell) hatalmas lábnyomokat talált a hóban Szikkim (India) területén, egy hegyen. A helyiek elmondták neki, hogy ezek a Ye-ti, egy emberszerű lény nyomai, akik igen gyakran megtámadják az embereket!

1913-ban kínai vadászok egy csoportja arról számolt be, hogy megsebesített és elfogott egy emberszerű lényt, amit a helyiek csak "havasi embernek" hívnak. A szőrös lényt állítólag öt hónapig tartották fogva, míg elpusztult. A jellemzések szerint fekete, majomszerű arca, hatalmas teste van, amit ezüstös hosszú szőr borít. Kezei és lábai emberszerűek és a lény rendkívüli testi erővel bírt.

J.R.P. Grent brit erdészeti katonatiszt, aki éppen Szikkim tartományban tartózkodott 1914-ben, beszámolt arról, hogy hatalmas lábnyomokat talált, amik minden bizonnyal egy hatalmas és furcsa lény nyomai.

A Howard-Bury vezette brit hegymászó expedíció tagjai 1921-ben éppen a Mount Everest északi oldalán tartózkodtak, amikor észrevettek néhány sötét alakot egy távolabbi hómezőn. Amikor elérték a helyet (kb. 17 500 láb magasan), a furcsa alakok már eltűntek, de hátrahagytak néhány hatalmas, emberszerű lábnyomot a hóban.

Alan Cameron, aki szintén egy Mount Everest expedíción vett részt 1923-ban, megfigyelt néhány hatalmas és sötét színű alakot, akik messze fenn a hóhatár feletti térségben meneteltek egymás mögött. Amikor két nappal később elérték a helyet, számos felvételt készítettek a különös, hátrahagyott nyomokról.

Egy görög fotós, név szerint N. A. Tombazi, aki 1925-ben a Nat. Geo. Soc. tagjaként tartózkodott a Himalájában, megpillantott egy furcsa teremtményt, amit később így írt le: "Pontosan úgy nézett ki mint egy emberi alak, éppen néhány törpe Rododendron bokor közül húzkodott ki valamilyen gyökereket". Tombazi ekkor kb. 15 000 láb magasan járt, később elérte a kicsiny bokrokat de mindössze néhány különös nyomot talált a hóban.

1936-ban a H. W. Tilman vezette expedíció néhány furcsa lábnyomot talált a hóhatár közeli térségben a Mount Everest lejtőin.


1953-ban Sir Edmund Hillary a Mount Everestre tett expedíciója során több nepáli buddhista kolostorban is hallott a lényről. A szerzetesek több festményt és a jetinek tulajdonított relikviát (például levágott kezet) mutattak neki. Sőt az egyik kolostorban még egy jetiskalpot is vehetett borsos áron, amiről azonban később kiderült, hogy ócska hamisítvány. A hegycsúcsra vezető utolsó métereken, a sűrű havazásban Hillary még látni is vélte a három méter magas két lábon járó szörnyeteget, amint pár méterrel fölötte megáll egy meredélyen és őt bámulja, majd lassan elsétál.

Elnevezések

Ausztráliában yowies-nek nevezik, Kanadában gogote-ként ismerik, az ottani amerikai őslakosok által használt elnevezés után pedig sasquatchnak nevezik (ez "szőrös embert" jelent). A Mongólia sivatagaiban és Dél-Szibériában vándorló népek pedig almastinak nevezik a hatalmas emberszabásút. Ám a jeti mellett a legismertebb elnevezés az USA európai származású lakosaitól származó bigfoot elnevezés, ami „nagylábat” jelent.

Vizsgálatok

Sir Edmund Hillary, az angol hegymászó, aki először hódította meg a Mount Everestet végzett kísérleteket a Himalájában, de csak egy hatalmas koponyacsontot, és óriási lábnyomokat talált.

Friss nyomon indultak el

Ahogyan a képeken is látható, az újabb lábnyomok azt támasztják alá: annak a kreatúrának, amelyet jetinek neveztek el, a létezése mégiscsak lehetséges.

Egy amerikai televíziós dokumentumfilmes csapat néhány hetet töltött a Khumbu régióban, a nepáli Himaláján, a Mount Everest árnyékában, kutatva az ismeretlen emlős után.

Sajnálatos módon az expedíció tagjainak nem volt lehetőségük arra, hogy szemtől szembe találkozzanak a mítosszal, de egy ősi lábnyommal térhettek vissza felfedezőútjukról, amelyet módjukban állt elemezni. A gigantikus méretű lábnyomot a Manju folyó partján, 10.000 láb magasan a tenger felett találták.

A jobb talp lenyomata körülbelül 13 inch hosszú, (1 inch = 2,54 centiméter) a saroktól a nagylábujjig mérve. Vagyis majdnem akkora, mint egy napilap egy egész oldala. A lábnyomról mintát is vettek, amely a cikkünkhöz közölt fotón látható.

– Nem hiszem, hogy ez egy medvének a nyoma lenne – mondta az expedíció egyik tagja, Josh Gates régész. – Ez valamiféle misztérium számunkra. A lábnyomok viszonylagosan frissek voltak, úgy becsüljük, 24 órán belül járhatott ott a nyomok gazdája ahhoz képest, hogy mi felfedeztük azokat.

Akár medve, akár más humanoid lény hagyta hátra lábnyomát, a felfedezés újrafelélesztette a jeti legendáját, amely 90 évvel ezelőtt született.

Sziklamedvének hívják

A jeti – tibeti nyelven sziklamedve – nagyon régóta a himalájai régió helyi legendáriumának szereplője. A méretei, a színe, az alakja és a viselkedése a különböző mondákban völgyről völgyre változik. Azonban abban többnyire egyetértenek, hogy a jeti varázslat szülötte, és a legjobb messzire elkerülni.

Az első hivatalos leírást a legendás lényről egy brit felfedező, L. A. Waddell őrnagy tette közzé 1889-ben. Miközben a havas tájon utazott, északkeletre Sikkimtől egy óriási lábnyomot talált, amelyről a teherhordó szolgái azt állították: a jeti hagyta azokat hátra.

A szolgák egy nagyon veszedelmes és hatalmas emberhez hasonló lényről beszéltek. Az őrnagy lejegyezte: „Valamiféle hatalmas lábnyomot találtunk a hóban a magasabb hegycsúcs közelében. A helyiek szerint egy állítólagos vademberhez tartozik, akiről azt tartják, hogy az örök hó birodalmában él mitikus fehér oroszlánjával együtt, amelynek üvöltése különösen vad viharok idején hallható. A lényről szóló legendák elterjedtek a tibetiek körében."

Az őrnagy azt gondolta, a hatalmas lábnyom egy medvéé. Nem is nagyon érdeklődött senki a helyiek hitvilágát színesítő legenda iránt egészen 1921-ig, amikor egy expedíció révén a lény a nemzetközi érdeklődés középpontjába került.

A serpák mást meséltek

A Királyi Földrajzi Társaság (Royal Geographical Society) szervezett expedíciót az Everestre. Ők jelentették, hogy láttak egy hatalmas lábnyomot a hóban 21.000 láb magasságban. A csapat vezetője, Charles Howard Bury alezredes azt gondolta, hogy valamiféle farkas lábnyomáról van szó, de serpa vezetőjük elmesélte nekik a havasokban élő vadember legendáját, akit ők metoh kangminak hívnak, amelyet úgy lehetne fordítani: havasi embermedve.

Amikor az expedíció tagjai visszatértek Indiába, a hordárokkal interjút készített egy szabadúszó újságíró, Henry Newman. Ő nevezte el a titokzatos lényt „förtelmes havasi embernek", mivel a metoh kangmi kifejezést (havasi medveember) rosszul fordította le.

A legenda megszületett

Nem sokkal ezután egy másik angol írt arról, hogy találkozott egy lénnyel, amely csakis a havasi vadember lehetett.

„Majdnem egészen meztelen volt abban az elképesztő hidegben. A színe sápadtsárga, mint a kínai embereké, gubancos haja volt, az arca kissé szőrös, óriási lábai kifelé álltak" – írta.

A legeltökéltebb erőfeszítést, hogy bizonyítsák a jeti létezését vagy nem létezését, 1954-ben tették. A Daily Mail egy 16 hetes Havasi Vadember Expedíciót szervezett a Himalájára.

A lényt nem látták, de rengeteg megmagyarázhatatlan lábnyomra bukkantak. Sőt, állítólag rátaláltak a jeti skalpjára is, amelyet az állatok már szétmarcangoltak.


Ismét óriási lábnyomokat találtak a Himalája hegységben. A jeti legendája ezzel újjáéledt.

Ez hatalmas kaland volt, de nem járt eredménnyel sem pró, sem kontra.
A következő években egymás után jelentek meg a cikkek a jetiről. 1958-ban a helyiek arról számoltak be, hogy megtalálták a jeti rajzát. De ezt nem tekintették bizonyítéknak.

A nyugati hegymászók láttak ugyan furcsa lényeket, de egészen nagy távolságról. Mások hallották a vadember üvöltését éjszaka, sőt, a nyomaira is rábukkantak.

Ez pedig életben tartotta a mítoszt. A Daily Mail expedícióján felbuzdulva a Hammer Films filmgyártó cég egy fricskának szánt horrorfilmet is leforgatott A förtelmes havasi ember címmel. A filmet úgy hirdették a plakátokon, hogy ijesztő és rettenetes lényről szól az alkotás.

A Hammer filmje után a jeti legendássá vált

A mítoszt egyre több ember ismerte meg. Amerikában felfedeztek egy jetihez hasonló, 8 láb magas lényt, amelyet Bigfootnak, vagyis Nagy Lábnak neveztek el, és le is fényképezték.

De térjünk vissza az újonnan felfedezett lábnyomokra! Valóság vagy fikció? A Nepáli Hegymászó Egyesület elnöke, Ang Tshering azt mondta: ő beszélt az amerikai filmesekkel, akik felvételt készítettek a jeti állítólagos nyomairól, és el is mesélték neki a történetüket, de ő nem lát arra bizonyítékot, hogy valóban a jeti lábnyomáról lenne szó.

– Nagy valószínűséggel ezek a lábnyomok inkább egy helyi medvéhez tartoznak, amelyik itt él a hegyekben – mondta. – A lábnyomon ugyanis öt lábujj látható, ezzel ellentétben a helyiek szerint a jetinek csupán négy lábujja van.

Azonban Tshering hisz abban, hogy valami van odakint, a magas Himalája hegységben.

– Egy misztikus lény valóban létezik ezen a környéken, de nem hinném, hogy a jeti lenne az – mondta. – Egy napon talán előkerülnek olyan bizonyítékok, amelyek alátámasztják vagy végleg elvetik a jeti mítoszát. Pillanatnyilag azonban csak annyit tudunk: a lény karjai, teste és lábai ijesztően hatalmasak. Aki látta, azt mondja: egy kezdetleges íjat visz a kezében.

1925-ben a Királyi Földrajzi Társaság másik expedíciójának tagjai láttak valamit.

– Nem megkérdőjelezhető, hogy a lény, amit láttunk, nagyon erősen hasonlított egy emberi lényre, az ösvényen sétált, majd megállt egy rododendronbokor mellett. Úgy láttuk, hogy semmiféle ruhát nem viselt – állt a jelentésükben.

A helyiek azt mondták: a brit expedíció tagjai egy szellemmel találkoztak.

Edmund Hillary kételyei

A jetikutatók számára az 1950-es években köszöntött be az aranykor.
1951-ben egy expedíció tagja, Eric Shipton készített a lényről egy egészen éles fotót, amint két lény felfelé kaptat a hegy oldalában.

– Körülbelül 19.500 láb magasról ereszkedtek le 19.000 láb magasságra a gleccseren, amikor először megpillantottuk őket – mesélte az egyik hegymászó. – Követtük őket néhány mérföldön át. Nem tudom, milyen lények voltak, de biztos vagyok benne, hogy nem állatokat láttunk, hanem más, óriási lényeket, amelyek a Himaláján élnek.

A kételkedők erre azt mondták: a képen nem lények vannak, hanem a jég, amint a szél fújja azt. Ennek ellenére a fotó szenzációszámba ment. A jetimánia újjászületett.

Az Everest két évvel későbbi meghódítása ismét felkeltette az érdeklődést a lény iránt, annál is inkább, mert abban az időszakban több lábnyomot is találtak a hegységben.

Jelentkezett egy serpa is, Tenzing Norgay, aki azt állította, hogy látta a havasi embert 1949-ben. Barnásvörös haja volt, olyan „félig ember, félig barom". Edmund Hillary azonban ezzel kapcsolatban kételyeit fejezte ki, ő nem hitt a lényben.